A Czestochowai Fekete Madonna

Lengyelország királynője – 1382

A Fekete Madonna egy színes megjelenés a Madonna-imádat kultúrájában. Különféle közösségekben és kultúrákban jelenik meg, ahol mindig előkelő helyet foglal el. A fekete Madonna feltűnő megjelenésének köszönhetően még nagyobb tiszteletre tesz szert. A Fekete Madonnáról különféle képek léteznek, amelyeket a katolikus egyház szentnek tekint. Lengyelországban a Czestochowai Fekete Madonna a legtiszteltebb ikon a katolikus hívek körében. Gyógyító erőt tulajdonítanak a festménynek – egy bizánci ikonnak, amely Mária fekete fejkendőt viselő portréját ábrázolja. A Czestochowai Fekete Madonna egy 122 x 82 centiméteres, aranykeretes festmény. A hagyomány szerint Lukács evangélista a Boldogságos Szűz képét festette a kis Jézussal. Megbízható az a hiedelem, hogy a festményt egy ismeretlen olasz művész készítette.

1382-ben Wladyslaw opolei herceg kolostort alapított a csaknem 300 méter magas Jasna Gora (Fényes-hegy) dombon; a Magyarországról Lengyelországba emigrált eremi Pál rendi szerzetesek számára. Kristálytiszta az a tény, hogy Maria innentől némileg összefonódik Lengyelország történelmével. Például 1655-ben Lengyelországot elfoglalta egy nagy svéd hadsereg. Superior atya és testvérei 170 fős lengyel katona támogatásával megbirkóztak a 3000 svéddel, és a végeredmény az lett, hogy Czestochowából Lengyelország megszabadult zavaró északi szomszédaitól. A mai napig fejedelmek, királyok és egyházi méltóságok jártak ide, hogy a Szűzanya segítségét, tanácsát és segítségét kérjék, még a kommunista rezsim utáni első elnöktől, Lech Walensa-tól is, aki sok más lengyel történelem emléktárgya mellett ott adta át oklevelét. Nobel-díjasként.

Czestochowa ennek a híres festménynek köszönheti hírnevét és méretét, amely évek óta ott lóg. Lengyelország egész területéről és messze túlról vonzza a látogatókat. Ma Czestochowa a világ ötödik legnagyobb zarándokhelye, Mekka, Lourdes, Róma és Varanasi után. A turisták és a hívők mindig nagy számban vannak jelen. A tömeg csúcspontja a Mária-ünnepek környékén van, különösen augusztus 15-én. Évente több mint hatmillió zarándok érkezik, hogy megnézze a Szent Madonna képét. A festmény a kolostortemplom egy kissé félhomályos helyiségében lóg. Drágakövek veszik körül, és gyertyák világítják meg. A templom falain rózsafüzér gyöngyök és skapulárok lógnak, valamint mozgássérültek mankói, mert a hívek gyógyító erőt tulajdonítanak a Fekete Madonnának.

János Pál pápa 1979-es lengyelországi látogatása nagy lelkesedést váltott ki a római katolikusok körében az országban.
Látogatása nagy jelentőséggel bírt a lakosság és általában a társadalom számára. Tudatosította az emberekben a tömegek hatalmát, és a lengyel kérdés ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került. Wojtyła pápává választása 1978-ban óriási támogatást jelentett az ellenzéknek és különösen a „Szolidaritás” szakszervezetnek. 1982 januárjában II. János Pál pápa nyílt imában kérdezte Madonnához, hogy a hatszázadik születésnapját miért kell hadiállapotnak alávetni. Lengyel nyelven a Boldogságos Szűzhöz fordulva így szólt: "Ott voltál az árvíz idején, a felosztáskor és a megszállás alatt. Miért foglalkozol te és mi mindannyian hatszázadik születésnapod alkalmával a hadiállapottal egy országban? amelynek minden joga megvan, hogy egy szuverén nép hazája legyen? A Fekete Madonna a lengyelekkel járt történelmi küzdelmeik során. Legyen ez újra."

A fekete Madonna és gyermeke képe mindig is dilemmát jelentett az egyház számára – különösen az európai kontinens fontos templomainak és szentélyeinek szobrai. Egyes esetekben teljesen feketék, de gyakran csak fekete az arcuk és fekete a kezük és a lábuk.
Ez nem elszíneződés kérdése, ahogy néhány érintett pap javasolta.
Egyes képeket halvány hústónusokra festettek át, hogy megfeleljenek a szokásos Madonna-képnek, másokat egyszerűen eltávolítottak a nyilvánosság elől. A fekete Madonna arcvonásai korántsem feketék, hanem egyszerűen fekete színűek.